Olvasnivaló

(Az utóbbi hónapban kicsit hanyagoltam a blogot, most egy-két dolgot szeretnék pótolni. Mert nem jelenti ez azt, hogy nem gyűjtögettem a megjegyzendő linkeket, csupán találtam valamit, ahol egyszerűbb. Erről majd egy későbbi bejegyzésben.)

Akik olvasták a Twilight könyveket, azoknak ajánlom leginkább a következő trilógiát, de azoknak is teljes szívből ajánlom, akik még azt sem. 🙂 Karácsonyra kishúgomtól egy gyönyörű borítós könyvet kaptam, amit a Fehérvárra vonatozáshoz el is vittem magammal. Nagyon hamar kiolvastam, tulajdonképpen az oda-vissza vonatozás, és még úgy két óra volt szükséges hozzá. Persze utána érkezett ismét a de jó volna tovább olvasni érzés. S minthogy Fehérváron Libri ajándékkártyát kaptam ajándékba, és szilveszter előtt még egyszer kellett utazni oda, így azon melegében meg is vásároltuk a második részt is, amit szintén rövid idő alatt elolvastam. Most a harmadik részre még egy hónapot várnom kell, mert a január a túlélés hónapja lesz, és utána jöhet végre a fellélegzés. A Mercy Falls trilógia első része a Shiver – borzongás címet viseli, a második a Linger – várunk, és a harmadik a Forever – örökké. Ahogy a vörös pöttyös könyveknél szokás, ez a trilógia is képzelt lényekről, és az emberekkel való kapcsolatukról szól – itt éppen vérfarkasok.

Akik csak nevükben vérfarkasok, és ebben a trilógiában közük nincs a vámpírokhoz. Természetesen a szerelem, a szeretet, a családi (és a család persze itt is tágabb értelmezést nyer, magába öleli a sorsközösséget) összetartás, a kettős élet valamint a feltétel nélküliség érzése ezekben a könyvekben is jelen van. Nekem ezek voltak fontosak a Twilightban. Kicsit hasonló módon ír Stiefvater, mint Meyer, de mégis másként. És nem szirupos, ami nagyon fontos. 🙂

Érdemes elolvasni. (Történetet direkt nem írok le.)

Megkésve vagy korán

Boldog új esztendőt mindenkinek! 🙂

Az ötlet, amire bukkantam, megkésettnek tűnhet, de mégsem az. Inkább idejében van, azt gondolom, hogy a következő karácsonyra saját kezűleg készített karácsonyfa díszeket gyártsunk akár magunknak, akár másnak ajándékba. Nálunk hetente vagy kéthetente egy alkalommal fordul meg egy új polifoam tálca, és az elsőt már elmosogatva félretettem ennek a díszítési ötletnek a megvalósításához.

Nézzétek csak, milyen szép díszeket lehet belőle készíteni. 🙂

Szerintem nagyon szépek, én biztosan fogok jópár ilyet gyártani.

Az oldal, ahol a díszek elkészítésének leírását találod, a képre kattintva megnyílik. 🙂

 

 

 

 

Ui.: A húsvéti tojások festéséhez a hagymahéjat már gyűjtögetni kell. 🙂

Karácsonyi ajándék 1.

Egy leendő anyuka hozott magával egy kétkötetes babaváró könyvet, aminek a második része egy ötlettár, ami sk készített dolgokkal múlatja az időt a baba megérkezéséig. Mivel életem egy hozzám legközelebb álló személyéről van szó – csak még nem publikus kiléte, gondoltam, karácsonyra meglepem egy-két olyan ajándékkal, amit én varrok neki. Amúgy is ez volt a terv, a téma pedig kifejezetten segített abban, hogy ne esetleg haszontalan holmikat készítsek neki. Ebben a könyvben található a pelenkázó táska, amit szerdán elkészítettem. A könyvbe a leírás csak részben használható, és a képek még kevésbé használhatók, szóval egy részben mentem inkább a saját elgondolásom szerint.

A könyv szerint a hozzávalók farmervászon, frottírszövet, bélésanyag és ferdepánt. A tavasszal egy bevásárlásom során vettem azonban a képen látható gyerekmintás anyagot, és úgy gondoltam, most pont jól jön, hogy bent pihen egy szekrényben. Mivel bélésanyag is volt itthon, így csak farmert kellett vennem. Nem is gondoltam, hogy ennyiféle farmervászon közül választhatok Szombathelyen… Az üzletben, amit egyik nap már említettem, volt vagy 20 féle, ha nem több. A ferdepánt ötletét hamar elvetettem, mert szkeptikus voltam, hogy a maga 2 centis szélességével átéri-e normálisan a vastagságot, és hogy én hibátlanul meg tudnám-e varrni.

Méretben a könyv 102×104 cm farmert (melyből 102×38 a táska alapja), 102×38 frottírt, 68×38 bélésanyagot ír. Én igazság szerint nem bíbelődtem ennyit a méretekkel. Adva volt a kockás babamintás anyag, aminek a rácsai 10×10 centisek. Egyik kockába se volt szívem belevágni, egyik hosszanti szélén pedig volt majd 5 centis maradék, azt inkább megtartottam. Szóval így lett kb. 45 centi a szélessége a gyerekmintás anyagnak és 100 a hossza. A farmerral nem teketóriáztam ennyit. Alátettem ennek a már kivágott anyagnak, megnéztem, kb. mennyi ráhagyás szükséges úgy, hogy egy dupla behajtással a szegélye is meglegyen a táskának, és szabadkézzel körbevágtam jelölés nélkül. Ezután jött a bélésanyag, aminek a hossza egy picivel rövidebb, mint a 2/3-a a gyerekmintás anyagnak, a szélessége pedig pont ugyanakkora.

A maradék farmeranyagból még 4 db 71×10 és egy db 71×20-as darabot kell vágni. A 4 db alkotja a 2 fület, az ötödik, szélesebb darab pedig majd a zsebekhez kell. Gondoltam, miért varrnék négy hosszú oldalt, ha kettő is elegendő, így én 3 db 71×20-as darabot vágtam. De. Ha újra készíteném, nem lenne 20 centi a szélessége, inkább csak 14. Szerintem egy kb. 6 centi széles pánt bőven elég lenne. Én így 9 centis szélességet kaptam, kicsit sokallom. A hosszával sem vagyok megelégedve, abba szerintem még további 10 centi simán beleférni. Kényelmes ugyan, vállra véve még van is 9 centi, de belegondoltam, hogy téli időszakban használva, egy vastagabb kabáthoz vállra téve nem biztos, hogy kényelmes. És ugye pont a hordozhatósága a lényege… (Most így belegondolva lehet, el fogom vágni középen a pántokat és be fogok toldani…)

Miután mindent alapanyagot kivágtam, jöhetett a vasalás. Amikor végeztem minden darabbal, a farmerre ráfektettem a kockás anyagot és bevasaltam a széleket minden oldalon úgy, hogy ha majd a varrásra kerül a sor, csak végig kelljen szaladni rajta a varrógéppel. (Régen még gombostűztem, mostanában már azt is hanyagolom, mióta rájöttem, hogy a vasalás segít a jelölésben.) A sarkakat is szépen bevasaltam, hogy szép formája legyen.

(Megj.: Ne nevessetek a vasalóruhán, jó?… 🙂 7 éve vettem egy tuti kis vasalódeszkát, imádtam használni. De tönkrement a huzata, az évek során látványosan elöregedett. Hiába vettem rá új huzatot, nem tudtam rátenni normálisan a deszkára, és nem szerettem. Vettünk tavaly egy új vasalódeszkát, hát… kétszer ha használtam, azóta csak porfogó a mosógép mellett. Nagyon rossz az előzőhöz képest, pedig nem filléres dolog volt. Így aztán egy törölközővel és egy ezeréves párnahuzattal megoldom az asztalon. :))

Miután elkészült a vasalás, megharmadolva a hosszát behajtottam a két oldalt. Szépen elrendeztem, hogy a belső harmad majd kényelmesen beleférjen vastagabb állapotában is, és picit rávasaltam az így kapott két új élre. Így a táska 46 centi széles és 34,5 centi magas.

Táska egyelőre félre, következtek a pántok. A 2 db 20 centi széles szalagot hosszában félbehajtottam, és rávasaltam kicsit, nem túl erősen. Levarrtam a hosszabbik és egy rövidebb oldalukat, és kifordítottam mindkettőt. Ezután már kicsit erősebben levasaltam, hogy minden éle szép legyen, majd behajtottam és levasaltam a nyitott rövid oldal szegélyét is. Ekkor már mind a négy oldalát végigvarrtam, hogy szép szegélye legyen.

A táskaalapból kivettem a belső anyagot, és csak a farmert visszahajtogattam a kész állapotára. Gombostűvel rátűztem a vállpántokat, 8,5-8,5 centi távolságban a két szélétől és 4 centi távolságban a magasságától. Ugyanezt megtettem a másik oldalán is, ami ugye kb. 2/3-ánál van az anyagnak – de ezt a hajtott állapot úgyis megmutatja. Téglalap alakban és átlósan is rávarrtam, hogy biztos legyen a tartása.

Miután a pántokat rögzítettem, jöhetett a bélés és a kockás anyag belevarrása, a farmeranyag szélének ráhajtása segítségével. A farmert kinyitottam teljesen, a bélésanyagot úgy helyeztem be, hogy az alsó 2/3-ba kerüljön teljesen a belső vasalt élig. A táska felső része az a szél, amelyiken közvetlenül a szélén van a fül. Majd ráfektettem a kockás anyagot is, és szépen behajtogattam a farmerszéleket a végleges állapotba. Mivel nagy felületről van szó, és nem szabad szétesnie varrás közben a széleknek, ezért vagy le kell gombostűzni végig, vagy amit én választottam, végigférceltem a négy szélet hosszú öltésekkel.

Ezután végigvarrtam kétszer is, a két varrás között fél centi a távolság. Hogy a bélésanyag biztosan ne másszon el – mert ugye csak három széle volt hozzávarrva -, bár nem írja a könyv, levarrtam keresztben ott, ahol a legközelebbi két négyzetsor elválasztóvonala található. Ha sima anyagot használsz belső felületnek, ezt akkor is javaslom a keresztben levarrást, mert el tudom képzelni, hogy ha mosásra kerül sor, a bélés hajlamos lesz arra, hogy elnyúljon és begyűrődjön.

Ezután következett a zseb. Maradt még 1 db 71×20-as farmerdarab. Ezt is kivasaltam, a szélét behajtva levasaltam a szegélyt, majd a színén a két szélét egymásfelé hajtva  megfeleztem és levasaltam a felezést a hátoldalán. Ugyanezt megtettem az egyik féllel is, így 1 db fél és 2 db negyednyi zseb lett belőle. Ráfektettem a kinyitott táskára a felső 1/3 aljától felfelé kb 2 centire, és az lelógott 10-11 centire mindkét oldalon. Levarrtam a középen lévő vasalt élt a táska közepéhez, majd ezt követően a széleket a szélekhez varrtam úgy, hogy pár milliméterrel beljebb essen a táska szélétől. A széltől az egynegyednél levarrtam a másik vasalt élt is. Ekkor már rögzítve volt minden zseb, csak az alját kellett lezárni. Minden zsebnél egy kis behajtást tűztem a széleken gombostűvel, majd varrógéppel végigvartam a teljes alsó részét.

És kész is. Nem tartott sokáig, kb. 2 órányi munka volt vele, és a végeredmény szemet és szívet gyönyörködtető látvány lett, kellemes volt készíteni. 🙂 Nagyon várom a karácsonyt, hogy odaadhassam…

Barna és rózsaszín

Nos, a cím nem mond túl sokat a tárgyról, ellenben pont ez volt az, ami ebben a tárgyban megfogott. Pár évvel ezelőtt még a rózsaszín számomra tabu volt, és tavaly Robitól egy ajándékot egy olyan ajándéktáskában kaptam, ami sötétbarna alapon rózsaszín csíkos és egyéb mintás volt. Nemcsak az ajándék emléke miatt őrzöm féltve ezt az ajándéktáskát, hanem azért is, mert nagyon megfogott, hogy milyen szépen harmonizálnak rajta a színek és minták. Ezen az oldalon bár fekete és rózsaszín kombinációjú ez a kis tartó, az én monitorbeállításomon sötétbarnaként hat a fekete, és ezt kivételesen pont ebben a színösszeállításban tudnám elképzelni.

A nesszeszer leírásának oldalát a képre kattintva éred el. Nagyon helyes ajándéknak tartom édesanya, testvér, barátnő részére.

Bélést a kosárba

Ha már az emberlánya beszerzett egy csomó fonottkosarat, egy idő után rájön, hogy a szép küllem és praktikusság ellenére mégiscsak vannak rajta zavaró tényezők. Pl. a vesszők közötti rések, amibe beakad az, amit tárolsz benne, vagy becsúszik, vagy a fáradtabb rész el(ki/fel)tépi a féltve őrzött valamit, amit beleteszünk. Így aztán előbb-utóbb felmerül a kosár kibélelésének gondolata.

Most csak véletlenül találtam erre az oldalra, de meg akarom őrizni, jövő évre is tetszik az ötlet.

Ajándékok a varrógéptől (is)

Ha tudsz varrni, és kedved is van alkotni, akkor pont ilyen oldalakat keresel folyton folyvást velem együtt, de talán te kitartóbb vagy nálam, és nem csak egy, esetleg két darabot valósítasz meg, mint a rapszodikus beja. 🙂

Amit mindenképpen meg szeretnék varrni, az egy pelenkázótáska (nem! :)), ellenben ez egy könyvben van, elég cudar képekkel, szóval majd ahogy varrom, leírást és fázisképeket is készítek hozzá.

Egy külföldi diy oldalon találtam egy helyes kis ebédszatyrot leírással. Nem kell nagyon sok angoltudás hozzá szerintem, elég csak a képeket megnézni. 🙂 A listámra ez is felkerült.

Itt egy pelenkatartó készítését találtam, de én sok másnak is el tudom képzelni, esetleg kis átméretezéssel. Azért szerintem a pelenkázótáskához el fog készülni ez is, bár annak is lesz pelustartója.

Tárolóból sose és sehol nincs elég, ugye? 🙂 Ha száz van belőle, mind a száznak van helye és tartalma. Emitt egy helyes tárolókosár készítése található karton és szövet segítségével. Valahol el volt mentve egy másik link is, ahol karton nélkül, bélésanyag segítségével készül, ha meglelem, azt is idelinkelem. Egyelőre azonban úgy tűnik, az, amit keresek, teljesen elbújt a gépen.


A pizsama egy örök karácsonyi darab. És örökké unalmas…. de ha magunk készítjük el? 🙂 Hm-hm… vonz az ötlet, pedig még életemben nem ajándékoztam senkinek pizsit.

(Szombathelyen 😛 a Thököly utcában – azt hiszem a Nett Pack bolt helyén – van egy nagyon jó kis bolt, ahol millióegyféle színes, csíkos, pöttyös, mintás, kisméretű, nagyméretű anyagot lehet találni. Mindent, mi szem-szájnak ingere… Remélem, karácsonyig megmarad az üzlet – sajnos nálunk nagyon gyorsan bezár, ami nem élelmiszerbolt vagy patika vagy optika vagy pékáru vagy ékszerbolt vagy mobillal foglalkozik. Csak és kizárólag ezek találhatók a belvárosban…. Bezzeg Budapest – ott bizonyára nem kell azt keresni, hogy egyáltalán hozzájutok-e valahol alapanyaghoz.)

Munka közben jólesik néha teázni. Milyen jó volna ilyen helyes kis tárolóban vinni a filtereket… és egész hétre feltölthető… ezt magadnak is készítsd el, ne csak másnak! Mert megérdemled. 🙂 Az elkészítés leírása a képek alatt vastagon szedett Link-nél található. Egy pdf fájlt nyit meg, részletes, fázisfotókkal teletüzdelve.

Kellemes öltögetést! (A zenét, illatot ne feledd közben! :))